A világtörténelemből levonható egyik fontos tanulság az, hogy a háború, a harc nem természetes közege az emberiségnek, mert az emberek többsége élni, örülni, gyarapodni szeret főleg, nem pedig ölni vagy erőszakos halált halni. Gyilkolni vagy fegyver által veszni akkor sem jobb vagy könnyebb, ha mi vagyunk a megtámadott fél, és amint azt az ukránok teszik 2022. február 24. óta a családunkat, a földünket, a gyerekeink jövőjét, a hazánkat védelmezzük. Nem, a háború kegyetlen, ölni és/vagy meghalni pedig mindenképpen gyalázatosan nehéz dolog. Inna Sevcsenko, az ismert feminista aktivista, azért fűzte össze egyetlen monológgá, egyetlen fájdalmas sóhajjá a kötetben név szerint is megemlített ukrán lányok, asszonyok hozzá írásban vagy hangfelvételen eljutatott háborús vallomásait, hogy személyesen átélhetővé tegye a férfiak mellett a történelem jó oldalán küzdő lányok és asszonyok, feleségek és anyák harcát, igazságát. A Levél keletről Az ukrán nők hangja nem csupán azoknak felkavaró olvasmány, akiket a sajtóhíreken túl is érdekelnek az emberek, az emberi sorsok, Ukrajna honvédő harcának a hétköznapjai, de azoknak is, akik képesek és hajlandók az előítéletekkel, a propaganda érzéketlen hazugságaival dacolva együttérző pillantást vetni mindarra, ami a szomszédságunkban történik.
