Magyar írók és költők, hercegek, grófok, zeneszerzők, tudósok, a hatalom birtokosai, kémek és színészek: ki ne lenne kíváncsi arra, hogy a kézírások, levélrészletek és aláírások alapján milyen ember lehetett egyik-másik „híresség”? Vagy fordítva: mennyire árulkodik az írás mindarról, ami a személyiségben lakozik? Csak néhány név kedvcsinálóként a három tucatnyi elemzésből: Léda, Radnóti, Móricz, Márai, Szabó Magda, Báthory Erzsébet, Diana, Casanova, Ulickaja, Freud, Bismarck, Sztálin, Mata Hari, Marlene Dietrich, Greta Garbo, Latinovits Zoltán... és még folytathatnánk a sort. Forgách Katalin a grafológia eszközeivel enged bepillantást egy-egy jellemrajzba, s csak ígérhetjük: a kötet olyan titkokat fed fel, amelyekről az utókor nem tudott. „Arra törekedtem, hogy a bemutatott személyiségek jellemrajzát teljesebbé tegyem a tudatos és a tudattalan régiójából származó észlelésekkel. Bizonyára színesebb lesz a kép Lédáról, a múzsáról vagy Hillary Clintonról, a külügyminiszterről. Felbukkannak a zsenire jellemző jellegzetességek a Bartók Béla életútját kísérő írásokban. Casanova pedig más beállításba kerül az írásképe alapján. Láthatóvá válnak a híres emberek eddig láthatatlan tulajdonságai az életrajz és az írás összevetésével. Kevés módszerünk van a tudatos és a tudattalan együttes feltérképezésére, a grafotudomány erre kiváló lehetőséget kínál.”
