Félperces történetek, mondja szerzőjük ezekről az írásokról az Örkény iránti tiszteletből.Próbálgatta a pillanat formáit, az írások jó részére illik, hogy klasszikus novella, de akadközöttük hosszabb elbeszélés is. A történet egyszer csak írja önmagát, és megszabja a magahatárait. A történetek szereplői azok, akik között élt; színterei pedig életének színterei. Tágasez a világ időben is, térben is. Dédanyjának tragikus sorsa a 19. századba visz, és sokfelémegfordulhat vele az olvasó Norvégiától Oroszországig. Amikor letette a tollat, rádöbbent,sokkal érdekesebb volt az élete, mint képzelte. A novellához ahogy Mándy Iván írta szerencse kell. Össze kell találkozni valamivel, ami fellobbantja a képzeletet, az emlékezetet,eszünkbe juttat valamit, ami van, vagy nincs, megtörtént vagy sose történt meg.Valószínűleg úgy ítéli majd meg az Olvasó, hogy az irodalomtörténész, kritikus KomáromiGabriella szépíróként is méltó a figyelemre.
