"Kihez szól ez a könyv? Mindenkihez. Az istenhit nélkül élő, az élet értelmét kereső elcsodálkozik, hogy az ember az Elképzelhetetlennel, aki önmagát így nevezte: " Én vagyok, aki vagyok. " (Kiv 3,14), majd Jézus Krisztusban emberré lett, Vele személyes kapcsolatba léphet. - Az istenhitben élő pedig örömmel erősödik meg tapasztalatában az író vallomásait olvasva, hogy " Istennel együtt lehet élni.! "
Aki pedig az Isten felé vezető úton jár, felismeri, hogy mekkora ajándék ő maga, aki meghal ugyan, de Jézus Krisztus helyet készített neki az örökkévalóságban. Ajándék a természet virágszirmaival, hegyeivel, tengerével és a csillagrengeteggel. Ajándék a csönd, a barátság. Csoda a költészet és a zene. Igaz, megpróbáltatásainkban úgy érezzük, távol az Isten, aztán rájövünk, hogy " Isten csendben végig mellettem volt. " És ha betegségben, az idős kor gyöngeségében már nem tudunk mit tenni, akkor az író Turmezei Erzsébet költőt idézi: " ha nem tudok semmit tenni, / csak engedem, hogy szeressen az Isten. "
Ez a könyv az író lelkéből lírai hangon mindenkihez szól. Segíteni akar. Kincseit megosztani.
Mónika életvallomása tanúságtétel az emberi élet értéke mellett, akár napfényben virágzik,akár vihar tépi. Tanúságtétel Isten létéről, aki türelmesen vár, akivel találkozni és akivel együtt élni lehet. Utakat mutat."
Mácz István
