Gyakran eltűnődöm az ember és a világmindenség létezésének csodáin. Csendes, nyugodt perceimben a lelkem messzire szárnyal, s az Univerzum végtelen tengerében utazik. Ezen utazásaim során valóban szabadnak érzem magamat, mert lehullnak rólam a materiális világhoz kötő rabláncok. Épp úgy, mint amikor verset írok. Mindemellett azonban gyakran megrémít a felismerés, hogy mennyire kicsi vagyok a mindenség végtelennek látszó forgatagában, így éppen ezért megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy vajon számítok-e egyáltalán valamit? Ám tudom a választ, igenis sokat számítok, ugyanúgy, ahogyan te is, aki kezedben tartod e könyvet. Az egész nem létezhet a rész nélkül, mert mi mindnyájan, közösen alkotjuk meg azt az egészet, amiben élünk. Tudom jól, hogy ez a kötet is számít, még akkor is, ha csak egyetlen porszem a világirodalom történelmében. Azt kívánom neked, hogy nyújtson számodra felemelő kikapcsolódást a rohanó élet mindennapjaiból minden egyes sor, melyet e kötet magában rejt. Kezdődjön a (felhő)tánc!
Kiss Ákos
