Életrajz, nem szeretem.... Az életem nem volt sohasem felhőtlen és mézédes. Polgári családban születtem, ahol a férfiak dolgoztak, az asszonyok a háttérmunkát végezték. Ebből adódóan a példa ez volt előttem. A legnagyobb gondom abban volt, hogy elapróztam magam. Mindig-minden körülmény között kiszolgáltam a környezetemben élőket. Aztán egyszer csak azt találtam ki, hogy újságíró leszek. Beültem a padba és végig csináltam a képzést. De megint a körülmények úgy alakították az életemet, hogy igaz, hogy újságíró lettem, de munkanélküli újságíró. Tornyosultak az események és naplókat írtam, de megint csak az asztalfióknak. Dicséretben nem volt hiány, amikor az utcán megállítottak, ha néha napján sikerült publikálnom ezt-azt, a helyi újság szerkesztőjének a jóvoltából. Eljött a legnehezebb életszakasz, amikor már ki kellett írnom magamból a jaj-t.
