2043-at írunk, tombol a Ngumi Háború. Az ellenség korlátozott nukleáris csapást mért Atlantára, és nekik is elpusztult két városuk. A harc azonban folyik tovább, és legfőképp távirányított, szinte sérthetetlen robotokkal, drónokkal vívják.Julian Class a harcmezőktől távol, egy számítógéphez csatlakoztatva szolgálja hazáját, de a rá nehezedő pszichikai nyomás elől így sincs menekvés. Mert hiába választják el a katonát kilométerek százai azoktól, akikre éppen lő, a kiontott vér mégis kitörölhetetlen nyomot hagy lelkiismeretén.Ekkor egy új tudományos áttörés egyszeriben mindent megkérdőjelez. Érdemes-e tovább harcolni kicsinyes, emberi érdekekért, ha a világegyetem egyetlen gombnyomásra megszűnhet létezni? Mások azonban másként teszik fel a kérdést: érdemes-e megőrizni a világegyetemet, ha semmi másra nem használjuk az élet csodáját, mint hogy minél nagyobb pusztítást vigyünk végbe?Joe Haldeman több mint húsz év után tért vissza az Örök háborúban először fölvetett gondolatokhoz, de ezúttal a valósághoz közelibb helyszínt és időt választott, hogy olvasói még húsbavágóbbnak érezzék a regény tétjét. Vállalkozása sikerét a kötet által elnyert Hugo-, Nebula- és John W. Campbell-díjak igazolják.Korunk egyik legprófétaibb írója. David Brin, az Existence szerzőjeHatalmas érzelmi lökést ad
Haldeman, mint mindig, ezúttal is éretten és erőteljesen ír a háború szörnyűségeiről, s arról, hogy az ember képtelen felülemelkedni erőszakos természetén. Publishers Weekly
