A politikai intézményrendszer meghatározó tényezője a politikai döntések, törvények, rendeletek végrehajtásáért felelős kormány. A nemzetközi és a hazai politikatudomány egyaránt sokat foglalkozik a kormány, mint testület és döntéshozó szerv működésével, a kormányzati döntéshozatal folyamatával, a kormány változó helyével és szerepével a politikai intézményrendszerben. A politikatudomány intézményesülése óta jelen van ez a téma a politikatudományi szakirodalomban.Annak a vizsgálata azonban, hogy kik gyakorolják a kormányzati döntéshozatalt, hogy kik a kormány tagjai, honnan jönnek és hová tartanak, az 1970-es években jelent meg a politikatudományban. A magyar kormányzati elitkutatás jelenleg is fiatal még: a rendszerváltás óta több jogi és politikatudományi írás is foglalkozott és foglalkozik a kormánnyal, mint intézménnyel alkotmányos-közjogi helyzetének változásával , intézményrendszerének ki-és átalakulásával, a kormányzati döntéshozatallal és egyéb kormányzati témákkal. Ezenkívül az utóbbi években megjelentek a magyar kormányzás gyakorlatát történelmi távlatból feldolgozó munkák is, köztük olyanok is, amelyek már reflektálnak a rendszerváltás utáni évek kormányzati gyakorlatára is.Nem született egységes elemzés még arról azonban, hogyan alakult a rendszerváltás után a kormányzati elit összetétele: kik alkották a kormányt, hogyan, milyen szempontok alapján kerültek kormányzati pozícióba, és tágabb összefüggésbe helyezve, hogyan alakult a mindenkori kormány összetétele a politikai rendszer változásaival összefüggésben a rendszerváltás óta.A Budapesti Corvinus Egyetemen Ilonszki Gabriella vezetésével több éve kezdődött az az OTKA által támogatott kutatás, amely 1848-tól követi a magyar kormányok összetételét egészen napjainkig. A kutatócsoport tagjaként kezdtem el foglalkozni a rendszerváltás utáni kormányok adatsorainak összeállításával és elemzésével. A kötetben közölt adatok az OTKA kutatás adatbázisa mellett (Magyar Miniszteri Adatbázis) egy azt néhány ponton
