Kíváncsian várom az olvasók visszajelzéseit, vajon a mintegy négyszáz idézett személyiség csaknem hétszáz idézetéből kikerekedik-e a legutóbbi hét esztendő hangulata, közérzete. Addig is elidőznék e kötet alapegységénél, az aforizmánál. A műfaj két klasszikus értelmezője, a magyar Alexander Bernát és az olasz Umberto Eco szépen, pontosan elemezte, hogy a korjellemző mondatból miként lesz szállóige.
{MORE}
Az a benyomásom, hogy az itt olvasható mondatok még félúton vannak az aforizma és a szállóige között. Ahhoz ugyanis, hogy bekerüljenek egy nagyobb időtávot átölelő válogatásba – van ilyen elképzelésem –, elő kell venni a digitális szerkentyűt. Úgy képzelem, hogy a buszon vagy villamoson üldögélő két megálló között belenéz az e-szövegbe, és mosolyog, kuncog, nevet, nyerít, esetleg röhög. Amelyik gondolatot találónak érzi, azt úgyis szóba hozza a konyha- vagy márványasztalnál, netán a kocsmában, és többiekkel együtt szállóigét fabrikál belőle.
Tartalmas és kellemes szórakozást!
