Közhely, hogy minden könyvnek megvan a maga sorsa. Ezen igazság alól természetesen Salamon Mihály könyve sem kivétel, amely a budapesti zsidómentés és ellenállás egyik központi helyének, az Üvegháznak a történetét dolgozza fel. Ugyanakkor érdemes megállni egy pillanatra a könyv öndefiníciójánál: riport regény. Regényes formában írja meg az üldözött és bujkáló zsidók, illetve a földalatti cionista mozgalom történetét. De regényes azért is, mert szabálytalan a történet fűzése, az idősíkok kezelése. A szöveg fogalmazása pedig visszaadja a 40-es évek szóhasználatát, kifejezéseit, vagy az akkor még élő héber, illetve jiddis szófordulatait. És ugyanakkor egyfajta riport is, vagy még inkább leírása az Üvegház mindennapi életének, az ott lakó emberek sorsának. Riport, mert a szerző átélője és résztvevője volt az eseményeknek, így a benne szereplők is valós személyek, hús-vér emberek voltak.A regény keletkezésének pontos körülményeiről sajnos kevés konkrét információval rendelkezünk. S bár a különböző internetes fellelhetőségek szerint a kiadás éve lehet akár 1949, 1955, de akár 1957 is, mi ebben a kérdésben nem foglaltunk állást. Annyit vehetünk biztosra, hogy a szerző már Izraelben vetette papírra munkájának végső változatát. Ez együtt járt azzal is, hogy néhány dologra már nem emlékezett, talán nem is emlékezhetett kristálytisztán. A magyar kiadás előkészületeként a Vámos György által átdolgozott és szerkesztett műhöz csak a szükségszerű magyarázó és pontosító lábjegyzetekkel láttattuk el a jobb érthetőség és a pontosság kedvéért. Tekintettel a szövegben szereplő személyek számára és fontosságára, indokoltnak láttuk, hogy akiről csak lehetett egy rövid biográfiát is közöljünk a kötet végén egy kislexikonban.
