Talán 2001. szeptember 11-én kezdődött az egész, amikor a World Trade Center ikertornyaival együtt összeomlott a történelem végébe vetett utópikus hitünk is, majd folytatódott a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válsággal, aztán jött a brexit, jött Trump, majd 2020-ban a Covid-világjárvány, 2022-ben pedig az oroszukrán háború
A válság állapota tehát a zűrzavar időszaka is, amikor a világ megértése komoly kihívást jelenthet. A legtöbb történelmi léptékű tervünk és nagy elbeszélésünk, amelyekre a 20. század végén támaszkodtunk, megrendült az új évezred első két évtizedében
Ebben a könyvben azt szeretném megvizsgálni, hogy az európai művészfilm miként reagál erre a válsághelyzetre, hogyan értelmezi a világ jelentésének gyors átalakulását, milyen elbeszéléseket konstruál a nagy elbeszélések kortárs elvesztésének árnyékában, és milyen filmes identitásokat hoz létre a személyes meggyőződések, politikai erők és ideológiai paradigmák drámai átrendeződésének idején.Az európai filmek ábrázolási stratégiáinak elmozdulásán és a filmekben megjelenő őslakos helyiek reprezentációjának változásain keresztül igyekszem feltérképezni a társadalmi-kulturális átalakulásokat, illetve elemezni az európai mozi által a jelen forró kérdéseire adott válaszokat. Más szóval történelmi, társadalmi és kulturális kontextusban kívánom vizsgálni az európai filmeket.Kalmár György a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszékének habilitált docense. 1997-ben kapott magyar angol szakos diplomát a Debreceni Egyete men, majd egy évig az Oxfordi Egye temen végzett kutatást, 1999 óta a DE oktatója. Első PhD-fokozatát filozófiából szerezte 2003-ban, a másodikat irodalomból 2007-ben. Fő kutatási területei az irodalom- és kultúraelmélet, a kortárs európai film, a gender studies valamint az angol irodalom története. Több mint hetven tanulmány, szakcikk és hat könyv szerzője. Legutóbbi kötetei a Formations of Masculinity in Postcommunist Hungarian Cinema (Palgrave Macmillan, 2017), mely magyarul a Gondola
