2017 februárjának végén menekültem el hazámból, Finnországból. Két és fél éve profi fenyegetések és mocskolódó cikkek céltáblája voltam. Az internet álhírportáljaiból áradó agymosás még a régi barátaimat is ellenségeimmé tette.Névtelenül posztolt sztorikkal próbáltak bűnözőnek, hazugnak és elmebetegnek beállítani. Ismeretlenek mindenféle módszereket ajánlgattak, hogyan legyek öngyilkos. Amikor csak bekapcsoltam a számítógépet, vagy elővettem a telefonomat, futószalagon érkeztek a halálommal kapcsolatos fantáziadús elképzelések.A pszichológiai támadások a Kreml propagandagyárának konstruktőreire utaltak. Féltem, hogy mindez bármely pillanatban átfröccsenhet az internetről a fizikai valóságba.Jessikka AroJessikka Aro, finn újságíró darázsfészekbe nyúlt 2014-ben, amikor az orosz információs hadviselés után kezdett el nyomozni. Szentpéterváron igazi trollokkal készített interjúkat, leleplezve az egyik trollfarm működését. Azonnal rászállt az orosz titkosszolgálat: halott édesapja nevében küldtek neki ijesztő sms-eket, vagy a vonal túloldalán pisztolylövést hallott. Minden fronton támadták az oroszok által fizetett aktivisták, elképesztő hazugságokat terjesztve róla. Ebben a könyvben a saját története mellett még nyolc másik, a Kreml által ellenségnek tekintett ember viszontagságait írja meg. Van köztük volt magyarországi litván nagykövet, rejtőzködő ukrajnai önkéntes, aki a donyecki orosz hadműveletekről tudósított, vagy az az oknyomozó blogger, aki leleplezte, mi okozta az Ukrajna fölött lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját.Jessikka Aro (1980) finn oknyomozó újságíró, a finn közszolgálati Yleisradio munkatársa. Szakterülete a közösségi médiában folyó dezinformálás. Kutatásaiért 2016-ban megkapta a svéd Bonnier Újságíró Díjat. 2019-ben az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyan kitüntette az International a Bátor Nők Nemzetközi Díjával, de az átadási ceremónia előtt nem sokkal törölték a nevét a listáról, mert kritizálta az USA akkori elnökét,
