Nagyon sok ember volt még, akikkel semmiképpen nem szeretett volna találkozni, és szinte egyetlen embernek a jelenlétét sem találta rá nézve kedvezőnek. Egészen elképedt, amikor meghallotta, hogy a mögötte jövők összevárták egymást, és bár nem hallotta a neveket, de igencsak ijesztő dolgokat tudott meg a falu mostani állapotáról. A virágárus, akit jóformán nem is ismert, hiszen csak néhány éve költözött ide, a nagybátyjától örökölt földön cannabist termelt. A tanító, aki legalább negyven éve két mankóval bicegett a lakásától az iskola épületéig, egy hajnalon ellopott, és saját lábán cipelt haza a hentes boltjából egy fél disznót, a tanítónő csirkékért árulta a jobb osztályzatokat, és az új polgármester talán az ő vitézkedését megirigyelve kirabolta a postát. Mindannyian folyó vagy már ítéletig jutó perek alanyai, és úgy lógnak a falu egéről fejjel lefelé, ahogy annak idején ő is efféle képzetekkel bírt, és képtelennek mutatkozott arra, hogy a ragályos betegségként terjedő bűnöknek ellenálljon. A sintér frissen levágott kutyákat adott el a hentesnek, azt állítván, hogy kissé vörösebb húsú fajta ez, a zergék rokona, míg a sírásó éveken keresztül egyetlen koporsóba helyezte el a holtakat a ravatalozóban, hogy aztán a frissen elhantoltakat kiásva már másnap kívül lecsutakolva újabb halottakat fektessen belé
