Az összefoglaló cím alatt Gulay öt szatirikus kisregényét veheti kézbe az olvasó. Mind az öt Magyarországon játszódik, ebből négy vidéken (Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Kiskunfélegyházán), egy pedig egy fővárosi reklámgrafikai stúdióban. Vagyis ahol a szerző hosszabb-rövidebb ideig élt. Mindegyiknek a története abszurd, de Gulay abszurdjait mindig megpörköli egyfajta szociografikus valóság. A történetek a magyar sors szimbolikáját adják: miközben élvezzük az író remek humorát, olvasás közben olykor lidérc ül a lelkünkre, ijedten gondolunk arra, milyen nehéz, kiszámíthatatlan, olykor borzalmas a tehetségek társadalmi útja.Az Alföldi Antikrisztus című kisregényről: Egy fantasztikus történetet akar megfogalmazni valóságos viszonyok között a klasszikus utópiák és ellenutópiák módján. A csodálatos elem használatára azért volt itt szükség, hogy a valóságnak az az állóvízszerű képe, ami a szeme elé tárult, megmozdulhasson legalább egy történet erejéig , hogy a világ önmagával és magasabb rendű értékekkel szembesülhessen. Alexa Károly irodalomtörténészÍróvá Mocsár Gábor avatta 1965-ben azzal, hogy a szegedi Tiszatájban megjelentette Kis Cartuche című novelláját, s bemutatta a tizenkilenc éves írót a Szegeden tartózkodó Kovács Sándor Iván irodalomtörténésznek, aki megállapította, hogy a szerző (még ha nem is tud róla) a népi eredetű mágikus realizmus képviselője.Írói bravúrnak tartom Gulay könyvét, épp mert korunk két ellentétes prózai irányzatát: ezt a részletező, hiteles, szociografikus valóságábrázolást kapcsolja össze az abszurddal, absztrakttal, jelképessel megőrizve ugyanakkor a magyar próza népi hagyományait
Az olvasás örömével mindenképpen gazdagabbak leszünk, ha pedig megértjük, magyarságtudatunk gazdagodik. Kristó Nagy István irodalomtörténészGulay Istvánt Swierkiewicz Róberttel, a nemzetközi hírű képzőművésszel, közel ötven éves barátság köti össze. Barátja remekbeszabott illusztrációkat készített Gulay egyik kötetéhez, ám ezeket (ilyen idők is volt
