Épp tízet mutatott a karkötőóra, mikor dallamos, szolid férfikopogás zaja verte fel a párnázott ajtó fedelét. Szabad! felelte az íróasztal fölé elmélyülten görnyedő leány. Ám ahogy felnézett, szinte a Belépő látvány hatására megfordult körülötte a szoba. Az ajtó csukása után ott állt előtte... A tegnapi férfi!!! Drapp ballonkabátot viselt a karján, könnyű cipővel és illő pulóverrel. Nyakát szemmel alig látható vastag aranylánc övezte körbe. Edina meglepetésében és zavarában azt hitte, Álom az egész, s a legnagyobb titokban `belecsípett` egy pontjába... Jó reggelt kívánok! Balajthy Dénes vagyok! Be vagyok jelentve! Mondotta a férfihang jelentőségteljesen, de nyugalmat színlelve. Eközben merően, mégse tolakodóan Edina szemébe nézett. A leány repdeső tekintete se sokat késlekedett...
