A hétköznapi életből kiragadott egyéni vagy társas pillanatok, az álomszerűen megjelenő, személyes-belső lelki élmények egyedi ábrázolásával sajátos univerzumot, magánmitológiát teremt, hogy belőlük egzisztenciális kérdésekig jusson el. Munkássága René Magritte és Giorgio de Chirico szemléletében és festészetében gyökerezik, lírai realizmusa a hazai női művészek közül leginkább Ország Lili művészetéhez köthető. [
]Visszafogott színei felidézik a művész gyermekkorát, a 80-as, 90-es évek világát, a szocreál, illetve a pop-art művészetének formanyelvét és képiségét. Festményei ezzel együtt frissek és maiak, a gyermeki ártatlanság és tisztaság nosztalgikussá váló eszméjét idézik, melyet festői gesztusával időtlenné, örök érvényűvé tesz. Stilizált, homogén hátterek előtt megjelenő alakjai gyakran ironikus módon, az abszurd felé mutatva paradox szituációkban tűnnek fel, továbbgondolásra késztetve ezzel a művek befogadóit.(Részlet az előszóból)JAKATICS-SZABÓ VERONIKA (1983) festőművész Székesfehérváron született, Budapesten él és alkot. Számos egyéni és csoportos kiállításon, művészeti vásáron ismerhette meg munkáit a hazai és a nemzetközi közönség is. Alkotásait több szakmai díjjal és ösztöndíjjal ismerték el (Amadeus, Római, Kogart, Smohay, Derkovits, MMA). 2014 óta a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium tanára, 2016-ban DLA fokozatot szerzett.
