Szigethy Gábor korabeli újságokat, napilapokat varázsol elő akkor-friss híreket, eseményeket, szellemi folyamatokat, élethelyzeteket, sors és história szabta napi környülállásokat. Régiesen szólva, kalászatokat gyűjt a régi és hiteles források tükrében. De azonnal hozzáteendő: nem üres cikkgyűjtemények halmaza e könyv, hanem az elképzelt valóságelemek összefüggésrendszerének megalkotása. Akkori pillanatkép személyes rekonstrukciókkal. Egy hatalmas kultúrtörténeti tudásanyagon keresztül vizsgáztatva.A tegnapi újság talán halott. De a száz évvel ezelőtti? Papírtenger vesz körül, íróasztalom a mentőcsónak. Halálukat túlélt, szerencsésen életben maradt régi újságokat, folyóiratokat olvasok. Ismerkedem, barátkozom az elmúló idővel. Áttekintése a tanácskormány működésével indul, áthalad a 20. századi kronológián, Trianonon, második világháborún, koalíciós időkön, Rákosi-korszakon, 56 forradalmán és ami utána következik. Számos ismert és kevésbé ismert történelmi alakkal, íróval, színésszel és hétköznapi figurával.E múltrekonstrukció a nyolcvanéves szerző számvetése és összegzése is egyben: Miközben a széltől űzött felhőket figyelem az égen, Liszt Ferenc hajlott korában papírra vetett mondatát morzsolgatom magamban: ťAz én lelkem már nem a Helikon és Parnasszus felé irányul, az én lelkem a Tábor és Golgota hegyére vágyikŤ.
