A szerző ismerteti a magyar őstörténetet az Ősgeszták tükrében: bár már Anonymus rámutatott Dentu-Magyaria, mint őshaza tényére, ezen elméletet azonban dr. Padányi Viktor és dr. Nagy Sándor dolgozták ki. A magyarság őseinek szabírok és onogurok több őshazája, kétnyelvűsége és különböző származása indokolta a Vérszerződés szükségességét, ami mellőzhető lett volna vérrokonok esetében. Stein Aurél szerint a honfoglaló magyarság közigazgatási és katonai szervezete dél-kaukázusi örökség. Árpád népében megvolt a nyugati műveltség asszimilálása a maguk nemzeti egységébe megtartva öröklött politikai szervező érzéküket az új nemzeti egység kialakítására. A Kárpát medencei Honfoglalás nemcsak hadi vállakozás, hanem diplomáciai munka is volt. A Szkítiából származó szabír törzsek (Hétmagyar) és a velük egyenrangú, méltóságú, nemességű és származású Ákus, Bor és Aba nemzetségek Kárpát medencei Honfoglalása a belső, biztonságos helyeken, tetszésűk szerint zajlott le, az onogur törzsek nagyrészt a széli határ-részekre szorultak. A honfoglaló vezérek élettörténetének és a Pozsonyi csata részletes ismertetésének keretében Sicambria/Ősbuda tárgyalására is sor kerül Jan van Vianen középkori utazó által készített metszet Buda vetus sive Alt-Offen nunc in Buderibus alapján. Közli a Milléniumi ünnepségekre a dévényi magaslaton állított, a néphit szerinti Árpád-emlékmű leírását és annak Trianon utáni lerombolását. A szerző ismerteti továbbá a Bor nemzetség és későbbi kisarjadásának, a Bár nemzetség főbb történelmi személyiségeinek életét, így Bánk bán és Kalán pécsi püspök működését. Nagyszerű drámaírónk, a jogtudós Katona József értette, hogy miért nem büntette meg a király a királyné-gyilkosság aktív részesét, Bánk bánt, mert tudta, hogy egyenrangú felek: Árpád és Bor vére közt csak Magyarország lehet bíró. A Bor nemzetség kiválóságai közül megismerheti a T. Olvasó Borbás Vince botanikus professzor és Borbás Gáspár ügyvéd és futballista pályafutását, életművük jelentőség
