Kosaram

MAGYAR DOLMÁNYOK - ATILLÁK KÉSZÍTÉSE

MAGYAR DOLMÁNYOK - ATILLÁK KÉSZÍTÉSE
MAGYAR DOLMÁNYOK - ATILLÁK KÉSZÍTÉSE
  • Szerző: HIMBERGER ISTVÁN
  • Súly: 0.03kg
  • Kiadó: PÜSKI KIADÓ KFT.
  • ISBN: 9789633023624
  •  Elérhetőség

    Külső raktáron
  •  Várható szállítás: 4-5 munkanap
  •  Szállítási ár: 1290 Ft-tól
Egységár:
4 830 Ft
Fizetendő:
4 830 Ft
Áraink az ÁFA értékét tartalmazzák!
A magyar dolmány és az atilla elnevezés rövid történeteA dolmány és az atilla készítése mai szabó-szakmai elvek szerintA dolmány készítése egyben öltözködéstörténeti, szakmatörténeti, ipartörténeti kérdés. Ebben a könyvben öltözködéstörténetünknek egy kis szeletét kívánom röviden és érthetően bemutatni. Az említett ruhák elkészítésének részletes bemutatásával, részmunkafolyamatok fotózásával és ezen folyamatok szakszöveggel való alátámasztásával bemutatom a dolmány illetve atilla mai technológia szerint elkészült szabásmintáit 44-es mérettől 58-as méretig (testmagasság: 176 cm, mellbőség: 88-116 cm). Ezek a szabásminták a könyv hátsó borítójának fülén lévő QR kóddal letőlthetők, és M=1:1-ben lemásolhatók.A magyar férfi öltözködés polgári és katonai emblematikus változata a dolmány melynek újabbkori elnevezése atilla. Ez a ruhadarab történelmünk során több változáson ment keresztül; szabástechnológiai, varrástechnológiai és díszítéstechnológiai szempontból egyaránt. A korabeli dolmány egészen másképp nézett ki mint ahogy azt ma ismerni véljük, az említett szabás-és varrástechnológiai szempontból. A rendelkezésünkre álló kevés dokumentáció szerint ez a ruhadarab a kun betelepülés és a kun-magyar együttélés, majd oszmán-török illetve, az ázsiai népek ruházatára jellemzően hosszú kaftán formájában került hozzánk. Ez a kaftán rendkívül egyszerű szabású volt, természetesen nem volt még derékban megszabva (derékba vágva) hanem a korabeli fonás és szövéstechnológiához alkalmazkodva (50-60 cm-es széles szövőszék alapján) egyszerű mértani formát tett lehetővé, amely esetében a testre formálást legtöbbször övvel oldották meg. Az ujja szabásnál és bevarrásnál nem volt ismeretes a mai ívelt ujja forma (kugli), egyenes szabásvonalak voltak, mint az ókori ruháknál például a tunikánál, ahol szintén csak mértani formákat használtak. Pazarlásnak számított volna a ruha alkatrészeket ívelten megszabni. A ruha kiszabott alkatrészei az eleje és a hátarész is az említett mértani formákat
Könyv
SzerzőHIMBERGER ISTVÁN
ISBN9789633023624
KiadóPÜSKI KIADÓ KFT.
Kiadás éve2023

Írj véleményt a termékről!

FájlnévMéretMűvelet
Tételek: 0 - 0 / 0 (0 oldal)