A Kozmikus tűnődés című verseskönyv központjában a létköltészet helyezkedik el, amely filozofikusan magába foglalja a létezést, a világmindenséget és az ember helyét, szerepét ebben az univerzumban. Kötetünk gondolati anyaga, képei, helyzetei, atmoszférája elképzelhetetlen lenne a modern csillagászat korszakalkotó eredményei nélkül. Egy rövid idézet meggyőzhet mindenkit arról, hogy milyen elképzelhetetlenül óriási a világegyetem néhány szám tükrében: Az univerzumban több mint 100 milliárd galaxis található, amelyek mindegyike nagyjából 100 milliárd csillagból áll. Azt, hogy e csillagok körül hány bolygó keringhet, nem tudjuk. [
] A Kozmikus tűnődés című kötetében a szerző kísérletet tesz arra, hogy a valóságban és a lelkében, képzeletében felbukkanó kozmikus látomásokat, képeket, helyzeteket, filozófikus gondolatokat és megsejtéseket lírai versekben kifejezze, megalkossa. Innen ered már a könyv címének tétovasága, töprengése is, hiszen a szerző kozmikus tűnődéssel csodálkozik rá arra, hogy ő is, mint parányi ember átélheti, átéli a világegyetem megsejtett térségein lejátszódó életdrámát, a fényévek végtelen távlatait.
