Pillanatfelvétel. A közelmúltból, a régmúltról. A jelent nekünk kell hozzárendelni. Csak az biztos, hogy a város szenvedései folytatódnak. A szemünk láttára küzd. És ha győz, talán a szembenézés ideje is eljön. Lutz Kleveman a közép-európaiság büszke, de borzalmas örökségéről mesél, történészi igénnyel. Ám riporteri reflexeinek ő sem tud parancsolni. Ahogy senki más sem. Lembergben biztos nem.Vörös Szabolcs, Válasz Online A Habsburg Birodalomhoz tartozó Lemberget, Lvivet Európa Jeruzsálemének tartották, ahol lengyelek, zsidók, ukránok és németek éltek együtt. Neves művészek és tudósok olyan kultúrát teremtettek, amely a berlinivel és a bécsivel vetekedett. Aztán mint oly sok közép-európai város, a háborúk, a holokauszt és a kitelepítés miatt lakóinak java részét elvesztette és velük együtt az emlékeit is.Lutz C. Kleveman felidézi a város eltemetett múltját. Amit feltár és amit eközben elmesél, az Európa napjainkig tartó történelme.Könyvem azokon a kutatásokon alapul, amelyeket Lembergben, ebben a nyugat-ukrajnai városban végeztem 201415 folyamán, azaz már a Krím orosz annektálása és a Donbaszban vívott harcok kitörése után. Azok az események jelölik ki a mostani háború voltaképpeni kezdetét, és kíméletlen folytatásuk csupán az újabb orosz invázió.2014 júliusában határoztam el, hogy könyvet írok Lembergről és Ukrajna történelméről, miután részt vettem egy istentiszteleten. Három, a Donbaszban elesett lembergi katona emlékére tartották azt a szertartást. (
) azért gyakorolt rám megrendítő hatást, mert úgy tűnt, hogy Lembergben szakadatlanul ismétli magát a történelem. Hát soha nem lesz már vége az öldöklésnek? töprengtem. Hány ifjúnak kell még meghalnia? És ma megint ugyanezeken a kérdéseken rágódom.Lutz C. Kleveman (1974) történelmet tanult a London School of Economicson, írásait a Die Zeit, a Spiegel Online és a The Daily Telegraph közli. Magyarul ez az első könyve.
