A szerző így ír könyvéről:Erdőháza. Ki ne ismerné ezt a nevet? (Súlyos hiba, két pirossal aláhúzva!) Ha mégis lenne ilyen személy, kisegítem! Erdőháza állati, növényi és tárgycivilizáció lakta település!Erdőháza szerethető és szerethetetlen történeteiről szólnak a családi mesekönyvek.Én 6 évesen, egy tésztaszűrőre kifeszített befőttes-gumikkal kezdtem mai napig tartó szerelmemet a Gitárral! Beat-majd Rock-zenekaraim voltak, zenéket, és magyar szövegeket írtam, énekeltem, gitároztam. Csupa újdonságot sikerült alkotnom! Legjobb projektjeim: Ricsi Fiam, a Zenekarom, (az nyitja az Ország első Pop-fesztiválját), Beat-Oratórium, Első Rock Színház, Erdőháza! Utóbbiból nőttek ki Mesekönyveim, Zenés hangjáték, mese-kazetták, Festő-és Mázolók, Naptárak,
.stb, stb... Mire kezdhettük volna Erdőháza felépítését Csillebércen, jött a műtétek sora! Az amputáció végett vetett Színpadnak, megaterveknek, maradt a nyughatatlan agy, az ötfalközöttiség és a ma már Mamák, Papák kommentjeiből áradó Lélekmelengetés.Tavaly újra olvasható lettem, hála a Garbo Kiadónak! Megjelent Fantasztiszusz c. Családi Mesekönyvem,Gumicsont˝,Korház az Erdő szélén˝
És most itt a folytatás!A most kezetekben tartott Amerikában sündörögtem családi mesekönyv az erdőházi kiadványok sorát gazdagítja, holott nem feltétlenül Erdőházáról, inkább Erdőháza meghatározó állatpolgáráról, Süni Sanyiról, az Amerikában sündörgése alatt szerzett élményeiről, az amerikai szórakoztató játékparkokban átélt kalandjaikról szól, Süni Sanyi amerikai úti beszámolójával.Tehát Kedveseim, irány Amerika!
