Csukd le a szemed, képzeld el, hogy egy üres teremben állsz, ahol csak te vagy, és az emlékeid. A távolból hegedűszó hallatszik, mely egyre jobban felerősödik, és te csak táncolsz, olyan intenzív a mozgásod, mint az érzelmeid, majd ismét elhalkul a zene, megpihensz, a szíved egyre lassabban dobog, csend lesz, minden a helyére kerül, szép lassan kinyitod a szemed, és rájössz, hogy jó helyen vagy, itt és most. Ahhoz, hogy magasba szállhass, meg kell tapasztalnod a mélységet. A kötetben egy intenzív táncra hívlak, amiben elmesélem neked eddigi életemet, figyelj a ritmusra, és ne engedd el a zene erejét - a zene rugóira engedd ki,- húzd vissza!
