Szerencsére egyik társának, aki a legújabb kísérlethez hozta az alanyt, nem volt gond a lélekjelenlétével. Azonnal pisztolyt szegezett a diák halántékához, és elkiáltotta magát:
- Egy rossz mozdulat, és a srác halott!
Az AKTA katonái megtorpantak. Viszont a kint őrködők ekkorra módot találtak arra, hogy felmásszanak a tornacsarnok résnyire nyitott ablakaihoz, és észrevétlenül megfigyelőállásba helyezkedjenek. Végh Béla is köztük volt. Azonnal a pisztolya után kapott, és célba vette a túszejtőt.
- Mit akarsz csinálni? - kérdezte tőle egyik társa.
- Ránk nem figyelnek a terroristák. Kilövöm a fickó kezéből a pisztolyt, és a keletkező zűrzavarban Tibiék végezhetnek a többiekkel - súgta a választ a privátdetektív, miközben pontosított a célzáson.
Lövés dördült, és ugyanabban a pillanatban eltűnt a túszejtő kegyetlen tanár feje, nyakának csonkjából fröcsögött a vér, háta mögött mindent beterített a vörösre színeződött agyvelő. A fickó azonnal élettelenül esett össze.
- Hoppá... - jegyezte meg Béla. - Nem baj, így is jó...
A célzás néminemű pontatlanságán kívül azonban minden úgy történt, ahogy megjósolta.
Amennyiben megpróbálom kategorizálni eme irományom, talán horror-thriller paródia és sci-fi akció regény keverékeként jellemezném, illetve pont emiatt csak azoknak az erős idegzetű 14 éven felülieknek ajánlanám, akik kedvelik a morbid humort, a vért, erőszakot, mármint a szavak szintjén.
