A tudós szerző elsősorban település- és népiségtörténeti, esetenként természetföldrajzi és néprajzi adatok, szempontok bevonásával készült tanulmányokban vázolja egy-egy vármegyényi térség etnikumainak, vallásfelekezeteinek történeti változását századokon át. Vizsgálja a természetföldrajzi adottságok szerepét a különböző népek, népcsoportok megtelepülésében, földrajzi elhelyezkedésében, közlekedésében, anyagi kultúrájának alakulásában. Hasznosítja a történeti névtanban, különösen a földrajzi nevek történetében elért eredményeket. Gömör-Kishont, Torna, Abaúj, Sáros, Szepes, Zemplén és a Kárpátalja település- és népiségtörténete főként a régebbi századok tekintetében hasznos összefoglalás. Ezzel szemben a Szilágyság népi építészetének jellemzése kifejezetten a 20. századhoz kötődik, a hagyományos építőkultúra végállapotát rögzíti.A könyv több tudományág művelőinek érdeklődésére tarthat számot. Az etnográfia mellett főként a történettudomány, a természeti és a történeti földrajz, illetve a magyar nyelvtörténet és dialektológia említhető. A kötet hasznosítható a felsőoktatásban egyes szakokon (történelem, földrajz, néprajz). A nagyközönség soraiban is főként az említett stúdiumok iránt érdeklődők, illetve az említett vármegyéhez családtörténetileg kapcsolódó, az érintett térségekből elszármazott emberek (magyarok, cipszerek) lehetnek a könyv olvasói, vásárlói. Számítani lehet Szlovákia, Ukrajna, Románia területileg érintett intézményeinek, könyvtárainak, iskoláinak érdeklődésére is.A kötetet térképvázlatok, képek és ábrák gazdagítják. Tanulmányonként angol nyelvű összefoglaló készült, az egész kötethez pedig angol tartalomjegyzék is tartozik.
