A kötet a szerzőnek az utóbbi jó tíz évben folyóiratokban és tanulmánykötetekben megjelent, válogatott historiográfiai tanulmányait és forrásközleményeit tartalmazza, melyek közül több írás angolul vagy németül is napvilágot látott. A tanulmányok a 20. századi magyar történetírás kiemelkedő képviselői így Szekfű Gyula, Domanovszky Sándor, Szabó István, Ifjabb Révész Imre, Mályusz Elemér, Ifj. Iványi-Grünwald Béla életművének fontos aspektusairól, illetve a 20. századi magyar történetírás néhány jelentős problémájáról, így a hanyatlás gondolatának a két világháború közötti magyar történeti gondolkodásban való megjelenéséről, az ún. Mohács-vitáról, az 1945 utáni agrártörténet-írásról vagy pl. a populizmus gondolatának emlékezetpolitikai szerepéről szólnak. A kötet második részében különböző magyar és külföldi szerzők így Romsics Ignác, Dénes Iván Zoltán, Stefan Berger historiográfiai munkáiról készült kritikai esszék találhatók, amelyek több vonatkozásban érintik a historiográfia általános, európai problémáit is. A kötet végén olvasható interjú egyfajta ars poetica is, a szerző vallomása a historiográfia kutatásának speciális aspektusairól, nehézségeiről és arról, hogy az alapkutatások, valamint a nemzetközi és hazai szakirodalom folyamatos és következetes követése elengedhetetlen a historiográfia komoly műveléséhez. Dr. hab. Erős Vilmos, PhD, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense, ahol magyar és egyetemes historiográfiát, valamint politikai eszmetörténetet tanít. Főbb publikációi: A SzekfűMályusz vita (2000); A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban (2006); A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról (2012); Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története (2015); Populus, plebs, rusticus Szabó István harmadik utas társadalomtörténete (2022). Tagja az International Commission for the History and Theory of Historiography (ICHTH) nemzetközi historiográfiai szervezetnek.
