Krisztián édesapjával és annak élettársával él. Édesanyja a fiú tízéves korában meghalt. Andrással régi barátok. Egy osztályba járnak, és mindketten oszlopos tagjai a középiskolai futball csapatnak. Zoli is osztálytársuk, ő zárkózott, visszahúzódó. Rossz körülmények között él, lezüllött apjával, akit nagyon szeret, ezért igyekszik visszatéríteni a normális életbe. Anyja két éve elhagyta, azóta nem látta. A fiúi egy hideg estén végre megnyílik, és elpanaszkodja gondjait Krisztiánnak. Ő megsajnálja osztálytársát, és segítőkezet nyújt neki. András nem érti Krisztián cselekedetét, de hamar rájön, hogy rosszul ítélte meg Zolit. Krisztián megismerkedik Eszterrel, és egyre meghittebb kapcsolat alakul ki köztük. A lány is jó szándékkal közeledik Zolihoz, így már hárman próbálják őt visszasegíteni a normális kamasz életbe. Ez természetesen konfliktusokkal is jár. Krisztiánt édesapja, Tamás is bátorítja a segítségnyújtásban, mert Zoli édesapját ő volt kénytelen elbocsátani a munkahelyéről. Zolira a felnőttek is felfigyelnek, mert bizonyítja kitartását, szorgalmát. András keresztszülei támogatják, és munkát ajánlanak neki. A fiatalok odafigyelnek egymásra akkor is, mikor némelyikük válságba kerül, vagy segítségre van szüksége. Nem kerüli el őket a szerelem sem. Az írás a barátság a szerelem a kitartás a tisztesség és a megbecsülés fontosságát közvetíti, kamasznak, felnőttnek egyaránt.
