A könyv a magyar államiság egyik legkritikusabb időszakát állítja a középpontba. A szerző, aki a téma talán legjobb ismerője, a legújabb kutatások alapján nyújt átfogó képet a forradalmi magyar kormány és az általa felállított új magyar haderő első nagy próbatételéről, a Josip Jellačić horvát bán, cs. kir. altábornagy csapatai ellen vívott dunántúli és alsó-ausztriai hadműveletekről. Bemutatja a konfliktus előzményeit, a magyarhorvát viszony alakulását 1848 márciusától szeptemberig, különös tekintettel az 1848. március 23-án horvát bánná kinevezett Jellačić szerepére, illetve a magyar kormány megbékélési törekvéseire és a birodalmi kormányzat Jellačićhoz fűzött reményeire. Foglalkozik a Batthyány-kormány hadseregszervező és honvédelmi intézkedéseivel, amelyek révén lehetővé vált a horvát támadás kivédése.Ezt követi az 1848. szeptember 11. és október 30. közötti mintegy másfél hónap hadműveleteinek bemutatása. Ezek során a frissen szervezett magyar honvédsereg először megállította Jellačić támadó hadseregét a Dunántúlon, majd az 1848. október 6-i bécsi forradalmat követően kiűzte azt az országból. A hadműveletek eredményeként október második hetének végére a Dunántúlon már nem állomásoztak ellenséges csapatok, mert vagy kiűzték őket, mint Jellačić támadó seregét, vagy elfogták őket, mint a székesfehérvári horvát helyőrséget vagy a Szlavóniából betört Roth-hadosztályt.Külön fejezet szól Jellačić üldözéséről és arról, hogy a bánt üldöző magyar hadsereg miért torpant meg a Lajtánál, és miért nem sietett a forradalmi Bécs felmentésére. Az utolsó fejezet az október végén Bécs megsegítésére indított támadást, illetve az azt lezáró schwechati csatát mutatja be. Összességében a magyar hadsereg ezekben a hadműveletekben szerezte meg azt a tapasztalatot, amelynek révén az 18481849. téli hadjáratban képes volt kivédeni a cs. kir. hadsereg Magyarország elleni összpontosított támadását.A könyvben gazdag szövegközi képanyag, valamint térképek és színes képmelléklet segítenek abb
