Otthon. Világegyetemek magányos átutazójaként már nem tudom, mit is jelent számomra.
Veled minden más volt. Nem érdekelt, hogy koktélt iszogattunk a rózsaszín hullámú öbölben, vagy épp egy meteorzápor elől futottunk az életünkért, mert tudtam, hogy sehol sem lennék szívesebben.
Merre járhatsz? Csak ez jár a fejemben, amióta a fekete portálon keresztül lezuhantam ebbe a különös világba. Kék víz, zöld dombok, fehéren fodrozódó felhők, talán neked is tetszene az itteni színpaletta.
Évezredek óta mindennap kiállok a teraszra, és a csillagos éjszaka rezzenéstelen egét bámulom. Múlhatatlanul hiszek benne, hogy hiába szakított el minket a Zöldszemű odaát, egyszer majd te is kilépsz a sötétség fogságából.
Az ázott verébként érkezett angyalsrácnak sikerült. Most tőlem várja a csodát, ahogyan a kényszerű összefogásunk másik három tagja is az elvárásaival méreget.
Más különleges képességek, változatos életutak, de egy a célunk. Túlélni a túlélhetetlent. A Hivatalnál gyűjtött tapasztalatokkal is lehetetlennek tűnő műveletre készülünk az egyik Henger megszerzéséért, de nincs más választásunk, mert a jövőnk hírnöke szerint napokon belül ránk fog szabadulni a világvége.
Az Apocalyptum-sorozat harmadik kötete egy szövetségről szól, melynek célja segíteni az elkerülhetetlen végidők átvészelését azoknak, akikre az univerzum darabokra hullásán túl csak a végső elmúlás vár. Egyikük számára azonban idővel világossá válik, társuknak olyan titkolt törekvései is vannak, melyek nemcsak a jelenlegi, hanem a soron következő világok sorsáról is dönthetnek.
