Ez az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.
