1923-ban a Nemzeti Színházban tartott Shakespeare-ciklus előadásai voltak ihletői e Móricz-írásoknak, de nem alkalmi színikritikák születtek a színjáték, a színházi élmény hatására. Móricz Zsigmond írásai egy összefüggő Shakespeare-kép színeit, távlatait fogják egybe, egyidejűleg vallanak a nagy angol drámaíró költői világáról, hozzák emberközelbe a tragédiák és vígjátékok hőseit, s ugyanakkor személyes vallomások: hogyan s miképpen érinti meg az angol drámaíró 16. századi világa a 20. századi magyar elbeszélő óriás szellemét. Zseniális szellemek párbeszéde a kilenc tanulmány, korok találkozási, ízelítő abból, miképpen lehet egyénien olvasni és értelmezni, miképpen lehet saját kincsünkké tenni a klasszikus nagyságok életművét.
