Budapest, 1973. Egy kutatócsoport új tudatmódosító anyagot tesztel. Konzultánsuk Aron Jakovlevics Suler, a szovjet pszichiátria szürke eminenciása, akiről lényegében senki nem tud semmit. A kísérlet egyik magyar résztvevője a saját útját járja: őrült képzelgéseinek engedelmeskedve próbálja az eseményeket befolyásolni. Valójában a csoport minden tagja álmokat hajszol, szerepet játszik, színlel. A problémák Suler korábbi működésére vezethetők vissza, amikor egyik találmányát a sztálini beruházásokon dolgozó rabok kondicionáláshoz használták fel. Pszichózis és mitológia, a nyugati ellenkultúra illúziói, a tudomány messiási küldetése, valamint a kommunizmus hétköznapjai montírozódnak össze a történet mélyrétegében. A Nem csak egy kaland a szerző Űrérzékeny lelkek (2014) című könyvének kiegészítéseként, de teljesen önálló regényként is olvasható.
