MEGFELELÉSI KÉNYSZER: POLITIKUM ÉS ESZTÉTIKUM ÖSSZEFÜGGÉSEI DÉRY TIBOR ÖTVENES É

Reichert Gábor könyvében Déry Tibor 1945 és 1956 közötti alkotói pályáját vizsgálja. Elemzésében kiemelt szerepet kap a szerző befejezetlen regényfolyama, a Felelet, melynek keletkezési körülményei és utóélete igen erős hatást gyakoroltak Déry írói gondolkodásának alakulására, s nem mellékesen az 1950-es évek Magyarországának irodalmi folyamataira. Az utókor irodalomtörténet-írása eddig kevéssé vetett számot a regény megírását motiváló, a korszak irodalmi nyilvánosságában egyedinek nevezhető esztétikai-politikai nézetegyüttessel, a Felelet jelentőségét így kizárólag a második kötet által kirobbantott 1952-es vitában látja. Ily módon azonban elvész annak lehetősége is, hogy felismerjük, mi vezette A befejezetlen mondat szerzőjét a szocialista realizmus elveinek elfogadásáig és „gyakorlati” érvényesítéséig. A Megfelelési kényszer című monográfia nemcsak egy írói életpálya interpretációját kínálja, hanem kísérletet tesz a szocialista realizmus fogalmának újraértelmezésére, s ezáltal a magyar irodalomtörténet 1945-öt követő időszakának mélyebb megértésére is.