A szivárványnemzet országa, a Dél-afrikai Köztársaság, Fekete-Afrika talánlegismertebb, történelme folytán pedig egyik leghírhedtebb állama. Afrika másrészeihez képest egy teljesen más, mégis nagyon hasonló világba cseppenünk.Amikor bárkinek említettem, hogy Dél-Afrikába készülök, szörnyülködve próbált lebeszélni, hogy egyedül nekivágjak. Azzal riogattak, hogy meg fognak ölni,ki fognak rabolni
Korábbi tapasztalataim alapján magam sem voltam biztosaz egészben... Mindig csak kiindulóbázisnak használtam egyéb utazásaim során, de Fokváros kivételével lényegében semmit nem láttam belőle. Benyomásaimalapján csak Kis-Amerikának hívtam, mert újkori építészete, a közép- és felsőosztálybeli lakóházak és környezetük stílusa, rendezettsége, a kiváló minőségűautópályák, a jó útjelző rendszer, boltjainak, plázáinak minősége és választékamind-mind az USA-ra emlékeztetett. Így aztán jó ideig eltartott, amíg felébredtbennem a kíváncsiság, hogy körbenézzek ebben a kevésbé érdekesnek vélt országban is. Végül megérett az idő, hogy felfedezzem Afrikának ezt a részét is. És örökszerelem született: a festői tájak, a megunhatatlan Fokvárossal, a Kgalagadi Nemzeti Park vörös homokdűnéin megcsodált sivatagi élettel, a Kruger és MkuziNemzeti Park állatvilágával, az Augrabies-vízesés robajával, a Mpumalanga mesés tájával, Namaqualand virágmezőivel és a különböző régiók boraival, étkeivelés barátságos, nyílt, őszinte, két lábbal a földön járó lakosaival.
