Josef Kentenich atya pedagógiájának rövid kivonata, melyet kezében tart az Olvasó, bemutatkozó beszédére, más korai forrásszövegekre és azok történelmi hátterére összpontosít. A cél nem pusztán az, hogy történelmi betekintést nyerjünk abba a folyamatba, ami immár százéves múltra tekint vissza. A Kentenich atya pedagógiáját meghatározó központi gondolatoknak, melyek már Schönstatt kezdeténél is egyértelműen jelen vannak, dialógusra kell lépnie a mai pedagógiával. Pedagógiájának létjogosultsága azóta számos területen igazolódott, újabb és újabb kezdeményezéseket hívott létre, mint például a családakadémiát, iskolaalapításokat és nevelési szemináriumokat.
Korai pedagógiáját nyomon követve nemcsak elméleti értekezésekkel találkozunk, hanem meglepően szerteágazó pedagógiai gyakorlattal is.
Pedagógiáját ugyanúgy félreérthetetlenül jellemzi és attól nem elválasztható a természet és a természetfeletti, a vallás és a pedagógia, az emberi és az isteni vezetés összjátéka, mint a pszichológiai előzményeknek a lélek tudatalatti életére való hatása és a hit elementáris ereje. Pontosan ezek összekapcsolódása teszi kezdeményezését ennyire jelentőségteljessé, és bizonyos értelemben egyedivé.
