AMERRE ÉN JÁROK

Pávai István népzenekutató, egyetemi tanár (1951, Székelyudvarhely) tudományos munkásságában elsődlegesen Martin György népi tánczenére vonatkozó kezdeti kutatásait folytatta, és tárta fel összefüggésrendszerükben a táncokat kísérő zenék jellegzetességeit a magyar hagyományban, erőteljes interetnikus – főként román – és történeti kitekintéssel. Terepmunkái során több mint 500 órányi – sok esetben unikális – felvételt készített. Komplex megközelítésen nyugvó gyűjtési módszertana, amely a korunk technikai vívmányai kínálta lehetőségeket messzemenően használja, a későbbi generációk, de a kortársak számára is példaértékű. Kutatási eredményeinek legfontosabb összegzése, a 2012-ben Kolozsvárt megjelent kötete, Az erdélyi magyar népi tánczene (angol nyelven 2020-ban adták ki) a magyar népzenekutatás nagy formátumú monográfiáinak sorát gyarapítja. Dialektológiai kutatásaiban pedig az egyes területek táncainak és népi tánczenéjének sajátosságait a nagytájak túlzottan általános és ezért sokszor