Bársonytakaró
Rád találtam múló létezésben
éreztem a vágyat az ölelésben,
zörejt és lágy dobbanást.
Hozzád simult minden,
szétáradt az ereinkben,
szívünk új ritmusra kapott,
fülemben apró sóhajod
ízed itt táncol nyelvemen,
illatod bársonytakaró,testemen.
{MORE} Mi sem kifejezőbb egy szerelmes szívnél ahol az érzelmek átcsapnak a lét korlátain s a vágy izzó szavakká formálja azokat. A reménytelen szerelemtől a beteljesült szerelemig, a kínzó fájdalomtól az extázisig, a nőről a nőkről mert élni nélkülük nem érdemes. Az alkotás a legszebb dolog amit ember adhat egy másik embernek megtalálni lélekpárunk, megpillantani magunk a lélektükrében elveszni égszemeiben. Férfitársaim őszintén ki nem írt már szerelmes verseket az imádott nőről? Pár ezer éve ezt tesszük, festünk, építünk háborúzunk csakhogy elkápráztassuk, egyedivé váljunk a szemükben. Kedves olvasó gyere velem elviszlek a vágyak az érzelmek világában éld át velem a szenvedélyt, a vágyat, a tűzet és légy része a csodának.
