CSINTALAN MÚZSA AVAGY A NEVETÉS REGÉNYE A FÖLD NEVEZETŰ BOLYGÓN

CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár világok” jeles alakjai közül is megjelenik Svejk, Münchausen báró, Háry János, és sokan mások. Mondhatjuk, hogy ebben a műben áll össze kristálytisztán Szávai humor-univerzuma. Mert ismert művei mellett szerzőnk napi rendszerességgel vidám kalendáriumot írt és rajzolt, Háry János Akadémiát alapított a gyerekek számára, szóval kitartóan (nem vicc!) ügyködött derű-ügyben – és most a nevetés segéd-igéit a Teremtésbe helyezve: összegező művet alkotott, melyet egyúttal kiindulópontnak is tekint. Minden út a Csintalan Múzsa felé vezet. „Keresd Őt!”. Ilyen víg-evangéliumi hevületben fogant ez a mű, amely vidáman hirdeti, hogy a nevetés segítő-igéi nélkül nem teljes a Létezés.