A HALHATATLANSÁG VESSZŐKOSARAI

Mirtse Zsuzsa vesszőkosarai roskadásig tele vannaknapillatú, érett gyümölcsökkel. Nincsen sok nyugta,minden egyes kisprózájában a javait gyűjti be.Nem pusztán a télre készül: éléskamrájafolyamatosan bővül, gazdagodik. Ezt kellenetőle megtanulni, hogy mindaz, ami személyessorsunkban történt és történik – főleg, hakeserves –, a kitartó figyelem nyári ege alatttápláló életre, azaz éltetőre fordítható. A szerzőebben a kötetében is az igenlés, a fény útját járja,s őt olvasva élesen látni: másképp nemis érdemes.