ÖNFELÜLDÖZÉS

„Hátat fordítva álmaidnaka szemerkélő eső kísér.Pincék emléke,hajnali három,a szárazjégben félrészeg lányokat csókolsz,most örülnél annak is,ha egy ló sörényébe temethetnéd arcodat.Valaha repülni tudtál.Levágtad saját szárnyaid.”A világ és az egyén sérülékenységének, a testi-lelki kiszolgáltatottságnak a közelképei ezek a versek. Utazás a magány körül. Ne gondoljunk azonban önsajnálatra vagy az érzelmek aprópénzre váltására: a felnagyított részletek mind-mind jelentőséggel bírnak, emellett szembesítik is az olvasót saját élettöredékeivel.A kötet mesél, kis mozaiktörténetek vonulnak végig a ciklusokon, kapcsolatok épülnek és rombolódnak, betegség, bosszúságok nehezítik a mindennapokat – és készítik elő az ünnepet.Mindeközben már-már zavarba ejtően sok állat kujtorog a szereplők környékén. Vajon mire figyelmeztetnek, milyen tulajdonságainkat hordozzák?– Farkas Wellmann Éva