Kevesebb mint két évtizeddel ezelőtt mindaz, amellyel a jelen kötet foglalkozik, még gyerekcipőben járt, és nem is így hívták, mint most. Azóta nagyot változott a világ. A platformok nemcsak a gazdaságot, hanem a mindennapi életünket is alaposan felforgatták. A közösségi aktivitásainkat, a szabadidőnk eltöltését, a vásárlási szokásainkat éppúgy átalakították, mint számtalan társadalmi alrendszert a gazdaságtól az egészségügyön át egészen az oktatásig. A platformok közvélemény-formáló szerepe jól ismert a politikai életben. A 2019 végén kitört járvány átvészelésében a platformok szintén kulcsszerepet játszottak. A zene- és videóplatformok és a közéjük és a felhasználó közé ékelődő közösségimédia-platformok váltak a szórakozás elsődleges médiumaivá, háttérbe szorítva a hagyományos lineáris médiát.Különösen az elmúlt négy évben gyorsultak fel az események. A platform jogi fogalom lett, amelyet legalább tucatnyi konkrét (EU-s) jogszabály tartalmaz, miközben a platformokra vonatkozó jogi szabályozás ma már hatalmas mennyiségű joganyagot ölel fel és a tudományos reflexiók száma is exponenciálisan nőtt. Ez a könyv azt a célt tűzte ki, hogy bemutassa a platformjogot, ezt az elkülönülőfélben levő joganyagot, a szabályozás mögött meghúzódó politikai és erkölcsi megfontolásokat, társadalmi hatóerőket és elméleti dilemmákat, valamint legalább nagy vonalakban a konkrét jogi megoldásokat is.Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, PhD-fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Az ELTE jogi karán habilitált. Húsz éven át dolgozott a jogi kiadói iparban. Kutatási területe az információs társadalom és az internetes platformok, a mesterséges intelligencia és a technológia szabályozási kérdései, valamint a jog és a nyelv interakciója. Három monográfia és több mint száz szakcikk szerzője.
