Bodor Ádám azon élő irodalmi klasszikusaink egyike, akinek kanonikus státusza vitathatatlannak tűnik minden értelmező közösség számára. Ha van még ilyen értelemben közös részesedés a (kortárs) magyar irodalmi hagyományban, akkor Bodor művei mindenképpen ennek esélyét jelenthetik. A Bodor életművét tárgyaló jelen kötet egyrészt kísérletet tesz a Bodor-korpusz szisztematikus értelmezésére, olyan átfogóbb szemléleti, irodalmi, szövegközi és magyar, valamint összehasonlító műfaj- és irodalomtörténeti modellek kimutatására vagy előállítására törekedve, amelyek ezt a szövegvilágot applikatív síkon is képesek megvilágítani, anélkül, hogy eltávolodnának a szövegek esztétikai tapasztalatától és az ezt kondicionáló nyelviségtől. Másrészt a Bodor-próza unikális nyelvművészeti indexeinek, akár nyelvszemléletének vizsgálata, egyes lehetséges epikatörténeti, illetve műfajpoétikai (magyar és világirodalmi) előzményeinek és párhuzamainak kontextualizáló és összehasonlító értelmezése képezik a kötetben szereplő tanulmányok kiindulópontját. Hasonló nyomatékkal jelennek meg az értelmezésekben olyan kérdések, mint a kelet-közép-európai térség történeti, antropológiai és kulturális archeológiája, kollektív emlékezete Bodornál, a hatalom mibenléte, annak produktivitása, határainak feltérképezése, a különféle hatalmi diskurzusok rétegzettsége és interakcióba lépése, vagy éppen a Bodor-szövegek atmoszféraképző nyelvi eljárásai.A körzet poétikái tanulmányai arra mutatnak rá, hogy Bodor művei több fontos szinten kardinális kérdések jegyében megszólíthatók, úgy kultúr- és irodalomtörténeti, mint olvasás-, szöveg- és nyelvelméleti síkon, továbbá ezekkel szoros egybefonódásban kortárs történeti, illetve regionális, sőt antropológiai dimenziókban. A kötet szerzői: Balázs Imre József, Bánki Éva, Bányai Éva, Bengi László, Eisemann György, Fodor Péter, Kovács Péter Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő, Lőrincz Csongor, Molnár Gábor Tamás, Nemes Z. Márió, Pál-Lukács Zsófia, Radics Péter, Smid Róbert, S
