RODOSTÓ - A RÁKÓCZI-KULTUSZ ZARÁNDOKVÁROSA

,,Rodostó: magyar fájdalommal van tele itt minden: a levegő, az ég, a tenger, s a föld. És ez hatalmába ejti a zarándok magyart is" – írta 1934-ben egy magyar ügyvéd rodostói látogatása kapcsán. Ekkor már közel 150 éve fogadott ez a kis Márvány-tenger-parti település magyar zarándokokat és tudósokat, akik a Rákóczi-emigráció magyarjainak szellemi és fizikai örökségét keresték. De pontosan ki és mit kutatott ott az elmúlt évszázadokban? Mi veszett el, és mi az, amit sikerült megmenteni? Hogyan vált Rodostó egyfajta magyar zarándokvárossá, magyar miniszterelnökök és közjogi méltóságok célpontjává? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, miközben Rodostót, vagyis a mai Tekirdag-t központba helyezve törekszik arra, hogy új szempontok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján adjon bepillantást a Rákóczi-emigráció mindennapjaiba, az emigráció épített örökségébe és annak kutatástörténetébe, a Rákóczi-kultusz születésébe, a konstantinápolyi és a rodostói zarándoklatok történéseibe és a bujdosók hamvainak hazaszállítása körüli eseményekbe. A kötet létrejöttéhez pedig kiváló lehetőséget biztosított a 2024-es Magyar-Török Kulturális Évad, így II. Rákóczi Ferenc személye és száműzetésének helyszíne – ahogy már számos alkalommal az elmúlt száz évben – ismét összekötő kapocs lehet magyarok és törökök között.