Jana Juráňová: A semmirekellőEgy zavarodott öregasszony egyedül bolyong a városszéli kórház központi betegfelvétele közelé-ben a folyosón. Mivel nincs hova mennie, a cikk szívszorítóan folytatódik. Ezt követik a me-grendítő kijelentések, miszerint az idős asszonyt kidobták a kórházból, holott tisztában voltak az-zal, hogy nincs hová mennie. Tél van, vége a karácsonynak, az emberek pedig elfelejtették, hogy nem is olyan régen még megpróbáltak jók és kedvesek lenni egymáshoz.A fotókon źudmila és a gurulós járókeret, egy közeli felvétel a kocsiról és a rápakolt csomagokról, źudmila feldagadt, átmeneti cipőt viselő lába. A következő képen az idős nőt hátulról fényké-pezték, hogy az arca ne legyen felismerhető. Milo attól tartott, hogy a cikkel csak annyit ér el, hogy szegény asszonyt kihajítják a poliklinikáról, ezért inkább főleg a központi betegfelvételről írt. Mielőtt lefényképezték, még ha csak hátulról is, źudmila megfésülködött, és gyér haját gondosan kis kontyba tűzte.Milo arra számított, hogy a kórház reagál, és a történet a hét folyamán folytatódhat majd az újságban. Amikor másnap źudmila kiment a reggeli kávéjáért, óvatosan elsétált az újságosbódé mellett, és meglátta magát a kocsi fölé hajolva a kirakatban. Elhagyott, idős nő a központi bete-gfelvételen, hirdette a főcím.Jana Juráňová a kortárs szlovák próza egyik legjelentősebb alkotója. A semmirekellő című regénye, amely több rangos irodalmi díjat elnyert, egy láthatatlan öregasszony, a nyolcvanéves źudmila köré épül, aki sehová sem tartozik. Mégis vagy talán éppen ezért a jelentéktelen źudmila sorsán keresztül bepillanthatunk a legkülönbözőbb kulisszák mögé: az egészségügytől, a szeretetszolgálaton, a média világán át a politikáig, valamint az ezeket benépesítők életébe. Milyen szakmai kihívásokkal küzd a kiégett újságíró, a hajnalig rohammentőn dolgozó orvos? Mihez kezd a rendszerváltásban fontos szerepet vállaló, ám azóta megfáradt politikus, aki hatvanévesen köt házasságot egy nála sokkal fiatal
