Pest-Budán vagyunk, a világosi fegyverletétel után. Két kis árva bolyong a főváros utcáin: Penyige Pál és Derelye Borbála. Jó szerencséjük Hétszáz Jeromos bábkészítő mesterhez vezeti őket, kinek házában menedéket és munkát kapnak; hasonló sorsú társaikkal szorgalmasan készítik a szalmabábukat. Feltűnik nekik, hogy három bábu különleges bánásmódban részesül. Utóbb kiderül, hogy az osztrákok megbízottja készíttette őket a szabadságharc hőseinek mintájára, hogy legalább jelképesen kivégezhessék az elmenekült vezetőket. Jeromos mester házában éjszakánként titokzatos dolgok történnek: el-eltűnnek a szalmabábuk. Pál és Borbála, végére akarván járni a dolognak, a bábuk közé bújik, ám reggelre maguk is eltűnnek. Hihetetlen képzeletgazdagsággal megálmodott, fantasztikus birodalomba jutunk a kis hősökkel, ahol más a rend, más törvényeknek kell engedelmeskedniük. Valószínűtlen kalandok sorozata után kerülnek haza, nem is sejtve, milyen örömteli meglepetés várja őket. Páskándi regénye kiváló ötvözete a fantasztikumnak és realitásnak. Lebilincselő a képzelet birodalma, a valószínűtlenség megannyi bukfence, másrészt meggyőző, reális korrajz s nem utolsósorban hazafiságra, történelmi hagyományaink, hőseink megbecsülésére, tiszteletére buzdító hangja.
