Ahogy Jézus Krisztussal szülőföldjén, Názáretben megesett, hogy nem ismerték el tudását, úgy ez a jelenség a történelemben számtalanszor előfordult. Semmelweis Ignác Fülöp statisztikai adatokkal igazolta, hogy a vajúdó nők gyakori halálát okozó vérmérgezés az általa kidolgozott klórvizes kézmosással megelőzhető. Felettesei, kollégái azonban nem fogadták el elméletét és módszerét. Így lejárt tanszéki állását nem hosszabbították meg. Visszatért szülőhazájába, de ott is csak 1854-ben juthatott professzori álláshoz. Az első magyar származású Nobel-díjas orvos Bárány Róbert a belső fül hőingerekre adott változását, a kalorikus nystagmust/szemrezgést és a Bárány féle félremutatási tesztet írta le, utóbbival meghatározható volt a kisagyban székelő kóros folyamat helye. Hadifogságában értesült e rangos díj odaítéléséről, és a Vöröskereszt segítségével szabadulhatott. Bécsben ellenségesen fogadták, perbe fogták, állása megszűnt. Családjával együtt kénytelen volt Svédországban letelepedni, ahol professzori állást kapott. A hazai és nemzetközi kiváló iskolai végzettséggel és doktori fokozattal rendelkező Stein Aurél Márk két alkalommal is hiába várt hazájában professzori kinevezésre, így 1904-ben felvette az angol állampolgárságot. Belső-ázsiai útjaival világhírnevet szerzett magának. Haláláig hű maradt a magyarság Vámbéry-féle törökös származtatásához, az Árpád-körüli államalkotó mag Belső-ázsiai eredetéhez. Kortársunk volt a virtuóz és világhírű zongoraművész Cziffra György, akivel a legméltatlanabbul bánt a haza. Végül az 1956-os forradalom és szabadságharc hozta meg számára a szabadulást és a világhírnevet. Végül áttekintést ad a mártírsorsú gróf. Esterházy János életéről és munkásságáról.A második részben a T. Olvasó tájékozódhat Sumér és Ugarit legújabb kutatási eredményeiről, a honfoglaló magyarság kalandozásairól, Endre herceg nápolyi megöletésének körülményeiről, Magyarországi Klemencia francia királyné hányattatott sorsáról, Kőrösi Csoma Sándor útjairól, a h
