A kötet alkotmányjogi, politikatudományi, szociológiai és összehasonlító módszer segítségével elemzi a huszadik század nyolcvanas évei végén Kelet- és Kelet-Közép-Európában megindult társadalmi modellváltás több, a hazai szakirodalomban ilyen összehasonlításban eddig kevéssé kutatott jellemzőjét, összefüggését. A szerző egyrészt nyolc, eltérő történelmi hagyományokkal, szociológiai szerkezettel, kormányformával és választási rendszerrel rendelkező kelet-közép-európai országot (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia), másrészt három balti államot (Észtország, Lettország, Litvánia) mutat be. A vizsgálat társadalmi keretét a társadalmi modellváltás első (a huszadik század nyolcvanas éveinek közepétől az első ,,szabad" törvényhozási választásokig) és második szakasza (az első parlamenti választásoktól napjainkig) képezi. A kutatott térségek államaiban az elmúlt két évtizedben kialakult kormányformák értékelése korántsem egységes a szakirodalomban. A kötet részletesen tárgyalja a törvényhozó testületek felépítését, hatáskörét és működését, az államfői intézmény jellemzőit (hatáskör, működés) és a kormány funkcióit. Bemutatja a törvényhozási választójog (választási cenzusok, társadalmi és természetes kizáró tényezők, választási rendszerek stb.) legfontosabb specifikus vonásait is. Tömören elemzi az 1989-től napjainkig megtartott törvényhozási választások eredményeit is. A szerző szakmai érvekkel szeretne hozzájárulni az eddigi kutatási eredmények bővítéséhez, árnyaltabbá tételéhez.
