James Barr írói munkásságát mindig is élénk viták kísérték egyházi berkekben és azokon kívül is. A keresztény fundamentalizmus jelenségét elemző könyve bár békés céllal íródott szintén nem bizonyult kivételnek ez alól. Az első kiadást követően széles körben felfigyeltek rá, mivel a kötet mondanivalója hangos, sokszor indulatoktól sem mentes vitákat generált nem csupán evangelikál körökben.Ezzel egy időben a kritikusok örömmel fogadták, mint a bibliakritika természetének megértéséhez való jelentős hozzájárulást. Ez a könyv új utakat tör írta a British Book News , és sokan fogják üdvözölni, akik érdeklődnek a biblikus hit intellektuális alapjai iránt. A szerző annyira átfogóan fedi le és olyan részletességgel elemzi számos kritikai terület problémáit, ami alapján könyve egyebek mellett nyugodtan tekinthető a biblikus tudományok modern, kritikai módszereibe való hasznos bevezetésnek. A Scottish Journal of Theology rámutatott: A teológia egyik legsürgősebb feladata a biblikus tudományok területén, hogy feltárja és értékelje az alkalmazott módszerek rejtett előfeltevéseit, és ez elengedhetetlenül szükséges liberális körökben éppúgy, mint konzervatívokban. Barr professzor könyve egy fontos hozzájárulás ehhez a feladathoz, és az erre adott válaszok remélhetőleg egyre nagyobb mértékben fogják tisztázni azokat a kérdéseket, amelyeket ez a könyv felvet.Azonban korántsem volt mindegyik válasz kedvező vagy egyetértő. Barr professzort azzal vádolták, hogy a fundamentalizmusról kialakított nézetei elavultak; hogy olyan pozíciókat támad, amelyeket időközben elég gyorsan feladtak már az érintettek; és azzal is, hogy ígéretes új fejleményeket figyelmen kívül hagy. Könyvének ehhez a második kiadásához ezért írt egy hosszú előszót, amelyben ezeket a bírálatokat hosszasan, részleteiben tárgyalja. Az egyes területeken tapasztalt fejlődés említése és elismerése mellett ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a jelek szerint a fundamentalizmus a legtöbb területen még inkább regres
