E könyv annak a férfinek az életéről szól, aki Zala és Somogy megye határán élő szegény emberek közül volt egy. Ő is, mint a többi, úgy szeretett volna élni, hogy az élete gondtalan legyen. Minden módon a saját és jövendőbeli családja boldogulását képzelte és tervezte 1935 és 1940 között, de a történelem alakulása közsbeszólt. Soha nem törődött politikával. Autodidakta módon tanult szakmát és zenével ismerkedett. Hősünk, sorstársaival együtt váratlanul, 1942 tavaszán az orosz frontra kerül, ahol kemény megpróbáltatásban lesz része. A szibériai viszonyokhoz nem szokott magyar katonák szenvedése elmondhatatlan. A korszerűtlen és hiányos felszerelés ellenére hősiesen helyt álltak, de a túlerő ellen tehetetlenek voltak. Sok hős magyar katona ott pusztult. Aki életben maradt, tovább küzdött, de a túlerő elől elmenekültek és hazájukat sem tudták megvédeni. A harcok végeztével az ellenség összeterelte a férfiakat, fogságba (gulágba) hurcolta őket. Így tört derékba nem egy magyar család sorsa
