LUKÁCS GERGELY SÁNDOR (Dr. Gergely Sándor könyveit, verseit édesanyja Lukács Jusztina emlékére Lukács Gergely Sándor néven jegyzi) 1943-ban születtem Jászárokszálláson. Örökségül kaptam a jász közösségi hagyományt, a jász függetlenséget, a jász demokráciát. Édesanyám szervező leleménye folytán eszmélő gyerekkorom két legszebb évét szüleimmel együtt Svédországban tölthettem, és azóta a zsigereimben él: jólét nem létezhet szabadság nélkül. A családomról: Lukács Jusztina, áldott emlékű Édesanyám: aggódó szív és kozmikus léptékű szeretet. Gergely Béla áldott emlékű Apám: bölcs humor, mértéktartás és mérce. Béla és Zoltán a testvéreim: biztos irány a térben, fogódzó az időben. Feleségem Kovács Margit tanárnő: férfikorom értelme, célja és üdve. Sándor fiunk és Krisztina lányunk: cinkos összekacsintás a múlás hatalma ellen. Bianka, Olivér, Rebeka, Barnabás és Benedek unokáink: a remény hajtásai a XXI. századnak.Utamról: ötöd évszázadnyi időn át szolgátam Palócországban, Nógrád megyében. És tanultam a palóc embertől szívósságot, leleményt. A nógrádi erdőktől tanultam a csendet. 1991-től az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként terveztem és szerveztem a takarékszövetkezetek modernizációját és összefogását. Majd részt vettem a Földhitel és Jelzálogbank megszervezésében, és működtetésében. 2002-től 2016-ig a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán vezettem zöldenergia, vidékfejlesztési, regionális tudományi kutatásokat. Iskoláimról: agrármérnök vagyok és a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. Tudományos publikációim száma 435, eddig 42 saját tudományos könyvem jelent meg, és 19 tudományos könyvben voltam társszerző. Négy szabadalomnak vagyok a társzerzője. 1994-ben jelent meg a Cserépfalvi Kiadónál a Keszi kálvária című szociográfiám, a Széphalom Könyvműhely adta ki 2004-ben Százharminc haiku című kötetemet, majd 2012-ben a Fényrom című haiku füzért, 2014-ben pedig Porvirág című verses kötetemet. 2017-ben jelent meg a Gondolat Kiadónál a Roma foglalkoztatási stratégi
